Mi nők szeretünk virágot kapni. Mi nők, szeretjük a virágokat. De még jobban szeretjük (a csoki után ), ha figyelnek ránk.
Hamarosan itt a nőnap. Tudjuk, a hétvégére telelengi otthonunkat a tavasz ezernyi illata, megfesti a teret a szivárvány minden színével az a sok virág, amivel férfi ismerőseink minket ünnepelnek.

Imádjuk ezt az időszakot. A tavasz hírnökeit, ahogy nekünk ragyognak, ahogy ellátogatnak otthonunkba.
Persze ha a szívünk mélyére nézünk, előfordul, a virágok helyett valami tartalmasabbra vágynánk. Elsősorban a hozzánk legközelebb álló férfitól.
Tudjuk, nehéz ünnep ez, hiszen erre nem emlékeztethetjük férjünket: "Ne felejtsd, holnap Nőnap, Drágám! " Bár azért sokszor mégis megtesszük. Nem magunk miatt, hanem az édesanyák miatt, akik felnevelték nekünk szeretett társunkat, a kolleginák miatt, a férjünk munkahelyén.

 

Amikor még nincs gyerek, sokszor irigykedve nézzük azokat, akiknél már gügyög a kicsi. Magányos perceinkben eljátszunk a gondolattal, milyen lenne ha nekünk is, ha nálunk is lenne egy édes, egy pici, egy apró, aki olyan lenne, mint te meg ő, belőletek egy. Az igazi. Romantikus álmokat szövünk, és rózsaszínben látjuk a világot, amikor megfogan. Boldogan üdvözöljük az émelygést, és az első tanácsadáson kidüllesztjük a hasunkat, elvégre mégiscsak ott a várva várt gyermek. Lássa hát a nagyvilág.

Csak álltam, és néztem őket. A nőt, akit közel hat éve ismerek, és a fiam, aki másfél évvel ezelőtt született. Szombat van, délután öt óra. A nap melegen süt a szobába, ők mégis csendesen alszanak. Nézem a nőt, az asszonyt, és közben eszembe jut a másik, Edit. Edit egy éve került a céghez, asszisztensi munkakörbe. Minden reggel frissen, üdén, és illatosan érkezik, és mindig mosolyog. Valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad belőle. Mint annak idején Annából, a feleségemből is. Mindig friss volt, gyönyörű és állandóan jókedvű. Mára azonban minden megváltozott.

Ki ne ismerné. vagy ki az, aki nem fél attól, hogy a ma még lángoló szerelem lapossá lesz, majd egész egyszerűen egy reggel arra kelsz, nem is ismered azt, aki melletted fekszik? Mert minden szürke lett. Mert hagytuk azzá válni. Mert lett lakás, és közben hajtunk a zöld kerítésre, a kicsi kerttel, és ott a gyerek, aki az élet, a minden. És ott a rózsaszín Coelo idézet, mely szerint az élet szép csak észre kell venni. Na igen. És jön a frusztráltság, mert csak képeken látsz boldog naplementében fürdő párokat. Neked ez kimaradt.

Diákként te sem szeretted az íróasztalhoz kötött létet? Bevallom,  én már kisiskolásként is szívesebben írtam meg a leckémet a kanapén ücsörögve, lehetőleg alaposan szétpakolva magam körül a tankönyveimet.

A diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni, ugyanakkor 800 forintos órabérért már a diákok 80 százaléka elmenne dolgozni – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég felmérése. A diákoknak mindössze egytizede állította, hogy 900 forintosnál magasabb órabérért talált munkát.

 A diákmunkaerő elvárásait és motivációit firtató kérdőívet közel 700 diák töltötte ki, túlnyomó többségük életkora 16 és 24 év közé esett. „700 forint alatti órabérért már nagyon nehéz alkalmas jelölteket találni” – mondta Horváth Botond, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója. Megjegyezte: „A budapestiek igénye valamivel nagyobb a vidékiekénél.” A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy annak, aki jó munkaerőt szeretne találni a diákok között, nem csak a fizetésben kell versenyeznie.

Tombol az influenza szezon. Egyre több kórházban, egyre több osztályon rendelnek el látogatási tilalmat. Csalóka az időjárás is, ami nagyon kedvez a vírusok terjedésének.

Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy eddig még nem ért utól a járvány, minden bizonnyal szeretnél mindent megtenni, hogy ebből a körből kimaradj.

Azt gondolja az ember, hogy ha álmából felkeltik is, tudja, hogyan lehet megelőzni az influenzát, mire kell fokozottan figyelni. Ez javarészt így is van. Akadnak azért olyan praktikák, amik elkerülik a figyelmünket, pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az egészségünk megtartásához egy ilyen fertőző időszakban.

Összegyűjtöttünk néhány ritkábban emlegetett, de annál fontosabb trükköt a prevenció jegyében.

Máris február van?! De hisz' pár napja nálunk még állt a karácsonyfa...! Alig kezdtük el az évet, és el is érkezett a farsangi kavalkádok, bálok időszaka.

Kicsik és nagyok egyforma örömmel bújnak színesebbnél színesebb álarcok, jelmezek mögé. Aki pedig már "kinőtt" a maskarás korszakából, a roskadásig pakolt zsíros, finom falatok miatt ugyanúgy várja a február elejei időszakot.

Ugyan vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, a jellegzetes mulatságokat, karneválokat az utolsó hetekben rendezik meg.
Mint annyi más ünnephez,  a farsanghoz is nemzetenként, vidékenként más hagyományok, más ételek kapcsolódnak. Egy közös pont mégis akad. Természetesen a FÁNK!

8 nap és megérkezik közénk a szeretet ünnepe. Ezekben az meghitt napokban igyekszünk azokra a rokonaikra is -több- időt szánni, akikre  az egész éves hajtásban nem sikerül úgy figyelnünk, ahogyan szeretnénk.

kép forrása: www.pixabay.com

Szívesen időzünk el édesanyánknál, nagyszüleinknél, dédszüleinknél, meglátogatjuk idősebb rokonainkat. Tesszük ezt akkor is, ha messzebb laknak, így csak ritkán jutunk el hozzájuk. Karácsonykor nincs mese, menni kell. Nemcsak azért, mert 'elvárják'. A mi lelkünknek is jól esik a gyerekkori környezetben lenni - hiszen tudjuk, idős szeretteinknél megáll az idő, előtörnek gyermekkori emlékeink, előkerülnek a régi fotók, sztorik. 

Békésen, komótosan indult a mai reggelem, hiszen hétvége van. Jól esik kicsit lelassítani, az agytekervényeimet is tartalékon hagyni az egész heti pörgés után. Végre nyugalomban kortyolgatom a kávémat és van időm picit szörfölni a neten. És ennyi... vége az idillnek... Jaj ne!

Bronz vasárnap van! Egy japán vonat sebességével közeledik Szent este. Már látom, ahogy izgatottan áll mindenki a szépen feldíszített fa körül, kíváncsi tekintetünk egyik szerettünkről a másikra siklik. De én még nem is vettem ajándékokat! 

Minden évben megfogadom, hogy időben elkezdem nagy gonddal kitalálni és beszerezni a tökéletes meglepetéseket, és persze minden évben az utolsó hetekre marad. Menetrend szerint érkezik a nagy hajrá, a tumultus, a türelmetlen emberek, az utolsó percekben megvásárolt személytelen, jellegtelen, "nincsjobbötletem" ajándékok.