Máris február van?! De hisz' pár napja nálunk még állt a karácsonyfa...! Alig kezdtük el az évet, és el is érkezett a farsangi kavalkádok, bálok időszaka.

Kicsik és nagyok egyforma örömmel bújnak színesebbnél színesebb álarcok, jelmezek mögé. Aki pedig már "kinőtt" a maskarás korszakából, a roskadásig pakolt zsíros, finom falatok miatt ugyanúgy várja a február elejei időszakot.

Ugyan vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsang, a jellegzetes mulatságokat, karneválokat az utolsó hetekben rendezik meg.
Mint annyi más ünnephez,  a farsanghoz is nemzetenként, vidékenként más hagyományok, más ételek kapcsolódnak. Egy közös pont mégis akad. Természetesen a FÁNK!

Gombóc Artúr idén nagy elhatározásra jutott. Szeretné a kedvenc csokijait farsang alkalmából fánkra cserélni.

Ebből az általában bő zsírban vagy olajban sült élesztős tésztából is annyi féle létezik, mint égen a csillag. Csak ha kis hazánkat nézzük, milyen színes palettával találkozhatunk. Ajajj, felkészültél Artúr?

A leghagyományosabb, legtöbb nemzetnél feltűnő típus a szalagos fánk, mely Marie Antoinette királynénak köszönheti európai elterjedését. Nevét a középen körbefutó világosabb részről kapta. Általában frissen sülve, porcukorral hintve, (barack)lekvár társaságában kínálják. Azért érdemes megkóstolni számos egyéb változatát is. A krémek, lekvárok, mázak, sokszínűségének szinte csak a képzelet szab határt.

Ha pedig a kisült szalagos finomságok belsejét töltjük meg, máris elkészült a Németországban és Franciaországban közkedvelt Berliner fánk.

Magyarországon semmiképp nem mehetünk el a csőrögefánk (forgácsfánk/barátfüle és mennyi egyéb tájnyelvi változat él még rá) mellett, melyet még Jókai is előszeretettel emleget. A vékonyra nyújtott édes fánktésztát rombusz alakokra vágva - egyik végüket a közepén ejtett metszésen visszafordítva sütik ki. Csörögefánknak a kezdőbb háziasszonyok is bátran nekiállhatnak. Nincs szükség hozzá az élesztős és kelesztős macerára. Ráadásul az alakja sem feltűnő, ha nem tökéletes...;)

A csőrögefánkhoz hasonló bő zsírban vagy olajban sült édes finomságokkal más nemzetek farsangi kultúrájában is találkozhatunk. Olaszoknál chiacchiere, franciáknál bugnes, lengyeleknél faworki, bolgároknál kukurini, ukránoknál verhuni néven ismert.

A Velencei karneválra ellátogatók nagy valószínűséggel frittellékkel találkoznak. Népszerű például a töltelék nélküli mazsolás-fenyőmagos, az almás, a csokis és a vaníliás. Bár az olaszokra jellemző, hogy minden alkalomra ezernyi édességgel készülnek, ezért fánkból is többféle változatuk ismert.

Aki Spanyolországban jár a farsangi mulatságokon túl is minden bizonnyal találkozik a churros-val. Lehet elsőre nem mondaná meg az ember, hogy ez egyfajta fánk, spirálos vagy hosszúkás alakja miatt. Eredetét homály fedi, bár több is létezik. Tésztájában nincs élesztő, a mi képviselőfánkunkhoz hajaz, csak édesebb. Nemzeti desszert, szilveszterkor is feltűnik az utca kavalkádjában.

A bő olajban sült fánk változatokon túl többféle égetett tésztás változat is ismert, minta francia cukrászművészet alapja az Eclair fánk. Könnyű tésztája és habos tölteléke teszi igazán ellenállhatatlanná.

Azt hiszem a fánk szóról elsőre mégis az amerikai fánkok (donut) jutnak eszünkbe. Ahogy bekúsztak a nappalinkba az amerikai filmek, úgy kúsztak be a konyhánkba az amerikai fánkok. Sajátosságuk, hogy középen lyukasak.
Érdekességük, hogy a tengeren túliakra nem jellemző módon mondhatni egészséges ez az édesség. Bő olaj helyett sütőben, formákba töltve készülnek. Ennek oka vélhetően a világháborúk táján keresendő. Önkéntesei osztogattak fánkokat a fronton lévő katonáknak, hogy ízük felidézze bennük az otthon melegét. Hazatértük után annyira megnövekedett a kereslet a donut után, hogy gyorsítottak a folyamatokon. A gépesítés "mellékhatásaként" egészségesebbé is vált ez a desszert.

Rohanó világunkban előkelő helyen szerepelnek azok a fánkféleségek, amikhez nincs szükség élesztővel és kelesztéssel való időtöltésre. A túrófánk, almafánk, egérke, pillefánk, édesburgonyás vagy épp sajtos... sima sütőporos kevert tésztából készült fánk az elfoglalt háziasszonyoknak vagy épp a gyakrolatlanabb kezdőknek biztosít sikerélményt.
Sőt már az ételallergiásokra is gondolhatunk, ha egy összejövetel, "batyus bál" alkalmával fánkkal szeretnénk kedveskedni. Nagyszerű glutén-, és tejmentes változatok is léteznek már.

 Az igazi szemet gyönyörködtető fánkkülönlegességekről már nem is beszélve. Kellő ügyesség, idő és kitartás mellett készíthetünk rózsafánkot, virágfánkot (ami egy palacsinta tésztaszerű édesség).

Ember (vagyis Gombóc Artúr) legyen a talpán, aki képes ebből a sok nyalánkságból kiválasztatni a kedvencét. Mivel a fent említett ínyencségek csak alapok és kiragadott példák. Majdnem mindegyik kívánságunk szerint tovább variálható.
Szegény Gombóc Artúr nem gondolta, hogy a csokoládéválasztáson túl is nagy döntések várnak még rá.

Vajon egy C4W diák tudna Artúrunknak segíteni? :)

www.clickforwork.hu