Békésen, komótosan indult a mai reggelem, hiszen hétvége van. Jól esik kicsit lelassítani, az agytekervényeimet is tartalékon hagyni az egész heti pörgés után. Végre nyugalomban kortyolgatom a kávémat és van időm picit szörfölni a neten. És ennyi... vége az idillnek... Jaj ne! Bronz vasárnap van!…

A héten ízelítőt kaphattunk a télből - az ország számos részén esett több-kevesebb hó. Ha a dolgos, rohanós hétköznapokban más nem is, ez mindenképpen jó emlékeztető volt arra, hogy vészesen közeleg a Karácsony. Ma van Advent első vasárnapja. Ezen a meghitt, különleges napon ajándékötletekkel…

Hamarosan kezdik vetíteni a karácsonyi filmeket a tévében és a mozikban - de az is lehet, hogy már most is műsoron vannak, csak engem kerültek még valahogy el. A karácsonyi reklámok viszont már műsoron vannak, az tuti. Azok bezzeg senkit sem kerülnek el. Gyönyörűen feldíszitett kertvárosi kertes…

Évszakok trendjei Ha pár hete kellett volna lakberendezési ötletekről blogcikket írnom, biztosan a dzsungel mánia lett volna a téma. Trópusi levelek, virágok, kaktuszok, flamingók, párducok, ananászok a tapétától kezdve a szalvétáig mindenen. A lakberendezési üzletek kampányokat is húztak rá, akkora…

Gyakran panaszkodunk, hogy mennyire feledékenyek vagyunk, olykor még a fiatalok is, pedig náluk fel sem merülhet bármiféle emlékezetbeli probléma. Legtöbbször egyszerüen csak azért nem jegyzünk meg dolgokat, mert többet akarunk az agyunktól, mint amire az adott pillanatban képes. Okozhatja ezt…

Mindig felüti a fejét valami új hippy őrület. Jó dolgukban azt sem tudják az emberek, mivel üssék el az időt. Ilyenkor jönnek a zero waste és hasonló agyament trendek. Vagy mégsem?! Minden újdonságot félve, bizalmatlanul fogadunk mi, magyarok. Jobb esetben csak ufónak nézzük azokat, akik nem tartva…

Annyira szép érzés, amikor elkezdik. Amikor ott állnak az ismeretlen küszöbén, kissé félszegen, kissé bátortalanul, de egy dologban egyeznek, tudják, hogy megcsinálják, mert képesek rá. És elkezdődik az iskola. Ugye mindannyian ismerjük az érzést? Amikor könnyek között nézzük, ahogy elnyeli őket az…

Szüleim, ahogy bizonyára téged is, arra tanítottak, hogy osszam meg, amim van. Elfogadtam, igyekeztem, nem mondhatom, hogy szívből jött, hogy könnyű volt, nem is igazán értettem miért fontos ez. Mégis mit osszak meg? Mindent? Felnőttünk, gyerekeink lettek, családot alapítottunk. Mindent és…

Elteltek az első hetek az iskolában, túl vagyunk az első reggelek okozta megrázkódtatásokon, és már talán életünk első szülői értekezletén is. Két hét, amit oly sok izgalom előzött meg, az iskola kiválasztásától kezdve mindazon át, hogy mi és mennyi az a felszerelés, amit feltétlen szükséges és még…

A kiszolgáltatottság érzéséhez elég egyetlen egy pillanat. Elég egy vadidegen város, ahol senkit nem ismersz, egy este, két gyerek, és egyetlen apró baleset, aminek kéztörés a vége A kicsié. Persze azonnal hívod a mentőt, mert nem tudod hol fogd, hogyan teszel jót, vagy éppen rosszat, egyetlen…